A látogatóbarát templom modellje egy innovatív szemléletet hordoz, az adott templom művészettörténeti, vallástörténeti, szellemi értékét próbálja kiemelni, a turisták fókuszába helyezni a templomon belüli funkció vesztett terek felhasználásával, illetve interpretációs felületek nyitásával. Az alapprobléma, hogy egy-egy templomról rengeteg érdekes információt lehet megtudni, egy-egy templom kimagasló művészettörténeti értékekkel rendelkezik, a település múltjának legősibb eleme (rendkívül autentikusan a helytörténetiség szempontjából). A templomokból azonban hiányoznak azok a csatornák, amelyek az információkat közvetíthetik. Ennek az az oka, hogy a templomok elsődlegesen a hitélet gyakorlásának helyszínei. A művészettörténész szakma számos olyan kutatással, információval rendelkezik, amely turisztikai célú hasznosítás esetén és turistabarát megfogalmazásban rendkívül érdekes lehet a turisták számára. Szükségesek olyan eszközök, csatornák, felületek, amelyeket átadhatóvá válnak ezek az információk. A látogatóbarát templomok esetében olyan területekre történik meg a kiállítások és egyéb információ hordozó eszközök telepítése, amelyet nem vesz igénybe a gyülekezet a szakrális élet gyakorlását nem akadályozza. A templomok ilyen értelmű turisztikai célú fejlesztése egyedülálló, eddigi kutatásunk szerint nincs máshol hasonló logika mentén működő templomfejlesztés. A tematikus útban szereplő Vajai Református templom szolgál modellül (amelyet az észak-alföldi regionális operatív program támogatott), ahol már 2012. évben megvalósult ez a fejlesztés. A vajai fejlesztés modellértékűnek tekinthető, ennek a modellnek az adaptálása történik meg középkori templomok útja fejlesztésének harmadik ütemében. A fejlesztés eredményekét úgynevezett látogatóbarát templomok jönnek létre, amely egy modellértékű vallásturisztikai attrakció, ahol a szakrális funkciók mellett meghatározó szerepet töltenek be a turisztikai funkciók is. A beruházások mindenképpen innovatív és egy újszerű szemléletet tartalmaz, amely a templomok hasznosításának értelmezési kereteit kitolja, lehetőséget teremtve ezzel az egyházközségeknek, hogy aktívan bekapcsolódjanak a turisztikai ágazatba és felkarolják ezúton is a helyi értékek védelmét, az egyházi örökségek revitalizációját és népszerűsítését a nagyközönség számára.