Középkori Templomok Útja

Az első ütem 2009-2011

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 támogatásával, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és a Szatmár Megyei Tanács partnerségében valósult meg 2009–2011 folyamán a Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben című turizmusfejlesztési program. A fejlesztés célja az volt, hogy a kiemelkedő örökségturisztikai és művészettörténeti értéket jelentő középkori templomokat összekötve és ezzel egy közös tematikus úttá fejlesztve, közösen népszerűsítve és információkat biztosítva jöjjön létre egy közös turisztikai útvonal a magyar-román határtérségben. A térség templomai, kiemelt művészettörténeti, történeti és műemléki értékeik ellenére – néhány kivételtől eltekintve – kifejezetten alacsony látogatottságúak. A projekt eredményeként létrejött útvonal 33 templomot tömörít magába. A történeti Szatmár területéről 20 magyarországi (Csegöld, Csenger, Csengersima, Fehérgyarmat, Gacsály, Gyügye, Jánkmajtis, Kisszekeres, Kölcse, Nagyar, Nagygéc, Nagyszekeres, Sonkád, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Tiszakóród, Túristvándi, Túrricse, Vámosoroszi) és 13 romániai templom (Ákos, Avasfelsőfalu, Bere, Bikszád, Csomaköz, Egri, Kaplony, Krasznabéltek, Krasznacégény, Sárközújlak, Szilágykorond, Tasnád és Vetés) láncba fűzésével jött létre az útvonal. Ennek megszületett a hivatalos honlapja: www.temple-tour.eu. Lezajlott egy átfogó tudományos kutatás, amelynek eredményeképp egy reprezentatív kötet keretében sikerült bemutatni a középkori Szatmár egyházi örökségét. (Középkori egyházi építészet Szatmárban. Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben – Arhitectura religioasă medievală din Satu Mare. Circuitul bisericilor medievale din judeţele Szabolcs-Szatmár-Bereg şi Satu Mare) Az első ütemben elkészült az útvonal táblarendszere, valamint létrejött a népszerűsítéshez szükséges promóciós eszközrendszer.

 

A második ütem 2012-2013

Az útvonal kiterjesztésének gondolata már 2010 folyamán felmerült. A kiterjesztéshez kapcsolódó munkákat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. kezdeményezte a Kárpátaljai Megyei Tanáccsal közösen. A szervezet 2010-ben pályázatot nyújtott be a Hungary-Slovakia-Romania-Ukraine ENPI CBC Programme keretében Tourist route to the common religious and cultural heritages címmel. A fent leírt program folytatásaként újabb 32 templom kerül bekapcsolásra, 17 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 15 pedig Kárpátalja megye területéről. A bővítés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye beregi, felső-szabolcsi és közép-nyírségi részét érinti, Kárpátalja területéről pedig a magyar-ukrán határszakaszhoz közel eső, többségében magyarok lakta területek kerültek bekapcsolásra, ahol kiterjedt a középkori egyházi műemlékállomány. Az útvonal kiterjesztése során Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területéről Anarcs, Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Laskod, Lónya, Márokpapi, Szabolcs, Székely, Tákos, Tarpa, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Vaja, Vámosatya református, valamint Baktalórántháza és Kisvárda római katolikus templomai kerültek be az útvonalba. Kárpátaljáról pedig Akli, Bene, Csetfalva, Feketeardó, Huszt, Nagybégány, Nagymuzsaly, Palágykomoróc, Técső és Visk református, Beregszász, Munkács, Nagyszőlős római katolikus, valamint Gerény és Ungvár görögkatolikus templomai váltak a Középkori templomok útja részévé. Az útvonalfejlesztés hatására a tematikus útvonal három ország területét szeli át, ezáltal a Kárpát-medence egyik meghatározó tematikus útvonala jön létre. A második ütem összességében – a kibővítéshez kapcsolódó – kutatási és marketing célokat jelölt meg és teljesített, vagyis lezajlottak a termékfejlesztéshez szükséges alapkutatások, és megtörtént a tematikus útvonal piacra vezetése.

 

A harmadik ütem 2012-2014

2012-ben indulhatott el a következő és egyben az eddigi legnagyobb volumenű fejlesztés a Középkori templomok útján. A Magyarország-Románia határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával, a Középkori templomok útjának turisztikai attrakciófejlesztése című projekt keretében több szatmári és partiumi templom műemléki helyreállítása és látogatóbarát fejlesztése valósult meg.  A projekt az utóbbi évek egyik legnagyobb volumenű és jelentőségű örökségvédelmi és idegenforgalmi fejlesztése a térségben, melynek mintegy 1.480.887 EUR volt a beruházási költsége. A harmadik ütem keretében történt meg a Középkori templomok útja vonzerőfejlesztésének első infrastrukturális hulláma. Mintegy 18 templomot érintett a nagyszabású fejlesztés, ebből 11 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és 7 partiumi templomot. Jelentős áttörés, hogy világi kezdeményezésből, egyházi kezdeményezéssé alakult a program, hiszen a Tiszántúli Református Egyházkerület, a Királyhágómelléki Egyházkerület és a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség partnerségében valósult meg a fejlesztés.

A projekt keretében megtörtént Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Kölcse, Gacsály, Szamosújlak, Túrricse, a Partium területén pedig Bere, Krasznacégény, Csomaköz református templomok műemléki helyreállítása. Igen látványos és jelentős a csomaközi szórvány templom helyreállítása, amelyet a pusztulástól sikerült megmenteni. A program részeként a szomszédos berei templom, amelyben Szatmár megye egyetlen falképe található, teljesen megújult. A tekintélyes méretű román kori gacsályi református templom, a határtérség egyik legnagyobb középkori temploma, amely szintén jelentős műemléki helyreállításon esett át, csakúgy, mint Kölcse református temploma. Túrricse, Szamosújlak református templomok kisebb léptű rekonstrukciója valósult meg, melynek célja a templomok művészettörténeti értékeinek kiemelése. A beruházás keretében, a magyarországi Vámosoroszi református templomában átfogó restaurálási munkák indultak, melynek hatására a elkészülhetett a templom falképeinek feltárása, valamint több igen értékes belső berendezés restaurálása.  Vámosoroszi középkori temploma a restaurációs munkáknak köszönhetően a térség egyik leglátványosabb templomává vált. Az ákosi református templom, amely Erdély legnagyobb árpád-kori monostor temploma és kétségkívül a Partium legjelentősebb műemléke egy látogatócentrummal gazdagodott.

A Középkori templomok útja program innovációja a templomok látogatóbarát fejlesztése, amely egy helyi kezdeményezésű egyedi modell. A látogatóbarát fejlesztések célja a templomoknak, mint történeti, művészettörténeti értékeknek a bemutatása a turisták számára úgy, hogy közben ne zavarjuk a hitélet intim tereit. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger, Gacsály, Gyügye, Kölcse, Sonkád, Szamosújlak, Túrricse, Túristvándi, Nagyszekeres, Kisszekeres, Vámosoroszi és a partiumi Ákos, Bere, Csomaköz, Egri, Krasznacégény, Vetés, Sárközújlak református templomok látogatóbarát fejlesztése valósult meg a projekt keretében. A látogatóbarát templomokba érkező turistáknak valami egészen új és más élményben lesz részük. A templomok bemutatását örökségkalauzok, vagyis három dimenziós animációkkal és rekonstrukciókkal készült filmek, interaktív eszközök egy egyéb installációs eszközök segítik. A 18 helyszíni kiállítás szinte mozaikszerűen ér össze, a túra végére megismerjük és megértjük a reformáció örökségét, a térség történelmét és ezeknek a páratlan középkori templomoknak a művészettörténeti jelentőségét.

A projekt keretében folytatódott azoknak a marketing eszközöknek az elkészítése, amelyek hozzájárulnak, hogy javuljon a Középkori templomok útja marketing kommunikációja. Elkészült a térség harmadik átfogó művészettörténeti kutatásait publikáló tanulmánykötet, egy a Középkori templomok útját bemutató reprezentatív kiadvány, illetve folytatódott a templomokat bemutató brosúrák elkészítése. Folytatódott a táblarendszer fejlesztése, elsősorban idegenforgalmi táblák elhelyezése történik meg a közutakon, a turisták tájékozódását segítő táblák kerülnek telepítésére a frekventált pontokon. Elkészültek a Középkori templomok útját népszerűsítő PR filmek. Folytatódott a honlap fejlesztése, melynek eredményeként kétségkívül az egyik legizgalmasabb és leglátványosabb webes felület született meg. Megvalósult egy fókuszált nemzetközi marketingkampány, amely a Középkori templomok útját népszerűsíti.

A Középkori templomok útja még 2009-ben célul tűzte ki a Felső-Tiszavidék, a Partium és később Kárpátalja középkori egyházi öröksége iránt a figyelem felkeltését. A programnak mára azonban ennél jóval messzebb sikerült eljutni. Több kiemelkedő jelentőségű határmenti magyarországi és partiumi templom műemléki helyreállítására sikerül európai uniós támogatást bevonni és koncentrált fejlesztési programot generálni. Több olyan szórványban lévő műemlék újul meg a Partiumban, amelyeknek a csökkenő gyülekezeti létszám miatt halványultak az elmúlt évtizedekben az esélyei, hogy megmaradjanak. A Középkori templomok útja az elmúlt évek során rendkívül dinamikusan fejlődött és bővült és mára az egyik legjelentősebb fejlődési potenciállal bíró turisztikai terméke lett a térségnek. A program az elmúlt években országos egyházi, politikai és szakmai támogatást szerzett, 2012. decemberében elnyerte a Magyar Turizmus Zrt. által alapított Észak-alföldi régió ajánlásával minősítési díjat, elismerve ezzel az útvonal kiemelkedő kulturális és idegenforgalmi jelentőségét.