Nagyszőlős, plébániatemplom

A város a Fekete-hegy tövében fekszik, a magyar királyság egyik legkisebb megyéjének, Ugocsának volt a központja. Kiváltságait V. István királytól kapta 1262-ben, egyháza nem az erdélyi püspök, hanem közvetlenül az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozott. A település 1399-ig volt az uralkodó kezén , utána a Perényi család uradalmi központja volt.
A városban 1525-ben nagy tűzvész pusztított, az 1540-es évektől terjedt el a reformáció a városban.

A város főterén áll a nagyméretű templom. Körítőfalai jórészt középkori állapotukban maradtak fönn, a belső jelentősen átalakult, négyzetes falpilléreket építettek a hajóba és a szentélybe is, hogy az újonnan elkészült boltozat alátámasztása megoldott legyen.

A faragott szerkezetek tufaszerű, talán a Fekete-hegyből bányászott kövekből készültek. A templom hajója hosszúkás, téglalap alaprajzú, keletről hozzá a nyolcszög öt oldalával záródó szentély csatlakozik.
A nyugati homlokzat előtt álló torony, az alsó két szintjén négyzet alaprajzú, felette nyolcszögű. Két nyugati sarkát támpillér támasztja. Az ablaknyílások középkori eredetűek, keretelésük valószínűleg az újkorból származik.
A toronysisak a XX. század elején készült. A hajó déli falában csúcsíves, gazdagon profilált kapu áll. Az északi homlokzaton szintén látható egy kapu, ami valószínűleg a XIX. század utáni helyreállításkor került elő. 
A hajó belsejében ma nem látható középkori részlet. A szentélyt a hajótól csúcsíves diadalív választja el. A diadalív hajó felé eső oldalán, mind a déli, mind az északi pillérnél fönnmaradt a középkori szentélyrekesztő indítása.

A szentély délkeleti falába hármas osztású ülőfülke mélyed. Vele szemben, az északkeleti falszakasz keleti végén jelentős méretű, négyszögletes nyílású, kő szentségfülke látható.
A templom biztosan nem egy periódusban épült. A legkorábbi rész a hajó északi falának három kisméretű ablaka. A következő fázist a szentély szemlélteti, amely alaprajza és szerkezete alapján egységesnek tűnik, valószínű keltezése a XV. század első harmada. A hajó déli kapuja 1500 körül keletkezhetett.

A templom mai állapotában a Perényi család reprezentációjának tanúsága, az építés a későbbi országbíró, Perényi Péter idejére tehető.
A szovjet időkben a templomban raktár volt, a berendezése elpusztult. 1989-ben kapta vissza a római katolikus egyház.