Történelmi emlékhelyek örökségtúra - Út legendák, csodák, földi és égi paloták között

Okkal nevezhetjük Nyíregyháza és Nagykároly közötti szakaszt a Nyírség történelmi főutcájának. Itt sorakoznak a monumentális emlékei a térségnek. Az evangélikusság legnagyobb templomaként számon tartott nyíregyházi evangélikus templom a barokk legszebb emléke Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének. Máriapócs, ahol megtörtént a csoda, a nemzet szentélye, a legnagyobb Mária kegyhelyek egyike a Kárpát-medencében. Nyírbátor gótikus temploma, amely a Báthori-család nyughelye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és talán egész Magyarország egyik legrangosabb történelmi emlékhelye. A minoriták templomában találhatóak a barokk kor legszebb oltárai. Ha egy kicsivel tovább utazunk, elénk tárul a Partium legszebb kastélya Nagykárolyban. Örökségtúránk során részesei lehetünk egy időutazásnak a művészetek történetében, a gótika, a reneszánsz és a barokk világán át, amelyet számos legenda, csoda tesz igazán varázslatossá.

Szent László örökségtúra - Út templomok, kastélyok, várak világán át

A Szent László örökségtúra keretében Szent László öröksége nyomába indulunk. A Szent László örökségtúra olyan templomokat, emlékhelyeket, helyszíneket fűz fel, amelynek kötődése van Szent Lászlóhoz, a magyar történelem egyik leghíresebb szentjéhez. A középkor emlékei mellett útközben olyan káprázatos helyek mellett állhatunk meg, mint Tündérmező Loire menti kastélya, a tiszadobi Andrássy-kastély, Szabolcs ősi földvára, a Vay család kastélya, amely az Alföld legnagyobb reneszánsz várkastélya, vagy Kisvárda monumentális vára és Tuzsér gyönyörű barokk kastélya. A Szent László örökségtúra út a történelem emlékhelyei, a kultúra és a művészet relikviái között. Út a középkor egyházi örökségén át a főúri építészet legszebb reneszánsz, barokk és eklektikus emlékei között. Út az alföldi puszta világától, a holtágak szövevényén keresztül, egy letűnt vízi világ, a Rétköz szívébe.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében komoly kultusza alakult ki Szent Lászlónak, nem véletlenül. 1092-ben a ma is álló szabolcsi templomban tartott zsinaton hozta meg híres törvényeit. A mai Kisvárda köze­lében győzte le 1085-ben az országra törő Besenyőd hordát, melynek emlékére templomot emeltet az Úr tiszteletére. Anarcs középkori temploma Szent László patrocínium. A Kisvárdától néhány kilométerre található laskodi református templom őrzi az egyik korai, a 14. század elején készült „Szent László-legenda” falkép ciklust. A baktalórántházai római katolikus templom falképén Szent László megkoronázását ábrázoló jelenet látható, amely attól különleges értékű, hogy a Szűz Mária ölében lévő kis Jézus helyezi László fejére a királyi koronát, jelezve ezzel a gesztussal az égiek akaratát. Szent László kiemelt helyet foglal el a magyar történettudatban (mint az egyik legismertebb és leghíresebb magyar uralkodó) és a magyar egyháztörténelemben is (kiemelkedő szerepe volt a kereszténység megerősítésében). Továbbá Szent László szerepe és helye a magyar vallásosságban is nagyon jelentős, hiszen István király és fia, Imre herceg után ő volt a harmadik és egyben utolsó magyar uralkodó, akit az egyház kanonizált.

A reformáció útja örökségtúra - Út a gótika világán át, a reformáció és a magyar irodalom bölcsőjébe

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középkori templomainak legszebb csoportját a Felső-Tisza-vidéken található templomok alkotják. Díszítettségük és méreteik miatt nem véletlenül nevezik őket e vidék ékszerdobozainak. Mindamellett, hogy ezek a templomok a gótika kiemelkedő emlékei a Kárpát-medencében, a reformáció művészetének is legszebb példái. Látva ezeket a templomokat az emberben megkérdőjeleződik a reformáció puritánságáról alkotott képe. E vidék sorsa ezer szállal kötődik a reformációhoz. A vallástörténeti események figyelembevételével, joggal tekinthetünk erre a vidékre úgy, mint a reformáció magyarországi bölcsőjére. Olyan meghatározó vallástörténeti eseményeknek adtak otthont ezek a templomok, amelyek hozzájárultak a reformáció magyarországi előretöréséhez és megszilárdulásához. Nem csak templomairól vált híressé ez a föld. Szatmár-Bereg különleges szeglete Magyarországnak, a magyar irodalomtörténet kultikus zarándokhelye. A magyar irodalom szellemóriásainak és a magyar irodalomtörténet meghatározó alkotásainak szülőföldje. Itt született meg 1823. január 22-én a Himnusz, ez a táj ihlette meg Petőfi Sándort, ezen a „tündérszigeten” élte át legboldogabb gyermekéveit Móricz Zsigmond.

Az épített és szellemi örökség mellett az érintetlen természet, az alföldi vegetációk utolsó bástyái teszik igazán különlegessé ezt a vidéket, utunkat e folyókkal szabdalt táj természetvédelmi területei szegik. Ami feledhetetlenné teszi az itteni örökségtúrákat e táj embere és a gasztronómia. Ezen a távoli vidéken még érezni a hely szellemét, amely mindent áthat és magával ragad, ha egyszer megérkezel örökre beleszeretsz.

Partiumi örökségtúra - Út a Partium történelmi öröksége mentén

A Partium Erdély kapuja, amely az egykori Erdélyi Fejedelemség és a Magyar királyság közé ékelődve volt híd a két országrész között. Híd volt a művészet közvetítésében is, ennek lenyomatai láthatóak e történelmi táj műemlékein. A Partium méltatlanul mellőzött hely a Kárpát-medence turistacélpontjai között, az utazók általában csak átrohannak e vidéken, pedig természeti és kulturális örökségei nem mindennapi kincseket őriznek. Nem is gondolnánk, hogy a magyar határtól néhány kilométerre milyen kiemelkedő látványosságok sorakoznak. Az örökségtúra a Partium északi részének felfedezését célozza, olyan monumentális építmények, helyszínek érintésével, mint a Nagykárolyi Károlyi kastély, amely a legszebb kastélya, az Erdődi vár, amely a legnagyobb erődje vagy az Ákosi református templom, amely legnagyobb középkori temploma a Partiumnak. A Partium irodalomtörténeti emlékhelyekben szintén kifejezetten gazdag, az örökségtúra Kölcsey Ferenc és Ady Endre szülőfaluján vezet át.

Beregvidék, Kárpátalja örökségtúra - Út Kárpátalja elsüllyedt paradicsomába

A történeti Bereg területén ma két ország osztozik, egyik fele csodálatos középkori templomaival Magyarországon maradt, másik fele Ukrajna legmagyarabb vidéke lett. A Beregvidékről kiinduló örökségtúrákkal egész Kárpátalja történelmi örökségét megismerhetjük. Kárpátalja a középkori templomok, a kastélyok, a várak és a történelmi emlékhelyek elsüllyedt paradicsoma. A bádog lemezek, cement vakolatok lekerülésével, a szakszerű műemléki helyreállításokat követően sorra mutatják meg magukat a középkori templomok valódi szépségükben, a vastag mészvakolatok alól csodálatos középkori freskók kerülnek a felszínre. Kárpátalja középkori templomai jelentik a nyugati kereszténység keleti határvonalát, itt ér véget gótika és veszi kezdetét a fatemplomok földje és az ortodoxia. A viharos történelmű Kárpátalján viharos múltja volt a templomoknak is. Sokuk elpusztult a tatárjárás után, a reformáció előretörésével sorra a protestánsokhoz kerültek, számos leégett a kora újkor szabadság küzdelmeiben, a szovjet időkben, több esetben Isten házából ateista múzeum lett. Mára az idő, a történelem megnyugodott és az egyházi örökség turista látványossággá vált. A vérzivataros idők emlékét őrzik a várak, várromok, amelyek egykoron őrizték a határokat, fürkészték a hadak útját. Ez a vidék számtalan erősségnek adott otthont. Kárpátalja káprázatos kastélyai a táj egykori gazdagságát idézik. A Kárpát-medence történelmi örökségének megismerése során kihagyhatatlan ez a vidék.